A bértárgyalás

A bértárgyalás napjainkig az interjú legkényesebb része. Általában az álláshirdetésnél nem kerül meghirdetésre a fizetés. Jelenleg az a szabály, hogy az első interjún egyáltalán ne hozzuk fel a kérdést, illetve várjuk meg, amíg az interjúztató szóba hozza. Tehát ez is egy tabu téma. Azonban már találkozhatunk ezen a téren is a tabu megtörésével, új hozzáállás kialakulásával. Látunk már olyan hirdetéseket is, ahol feltüntetik a bért.

Maga a bértárgyalás folyamata ettől eltekintve is egy meghatározó része az interjúnak, alapos felkészülést igényel ahhoz, hogy jól képviseljük magunkat egy alkupozícióban. Ehhez fel kell térképezni az adott munkakörre jellemző bérezést pl. online adatbázisok segítségével. Ismernünk kell a céget, a munkakört, a piacot, az erősségeinket, tapasztalatainkat.

A fizetés mindig a cafetéria és az egyéb juttatások nélkül értendő!Ajánlott előre átgondolnunk a bérigényünket.  A béren kívüli juttatások, a munkaeszközök biztosítása, az utazási költségtérítés és egyéb lehetőségek függvényében kialakíthatunk konkrét összeget vagy sávos bérmeghatározást. Utóbbi esetben inkább a felső részét kérjük! Bruttóban vagy nettóban is megadhatjuk, nagyobb cégeknél ajánlott a bruttó összeg, kisebbeknél a nettó.

Ha nem kapjuk meg a vágyott összeget, figyelembe vehetjük, hogy az egyéb juttatások kompenzálják-e a különbséget. Alapszabály, hogy amennyiben megegyeztünk, kérjük írásban is az ajánlatot.

Számos tényező befolyásolhatja a fizetési igényt, amivel érdemes érvelni, néhány szempont:

  • Földrajzi elhelyezkedés (város, vidék, főváros), eltérőek lehetnek a bérek.
  • Szakmai tapasztalat, vezetői tapasztalat. Ha a munkaköri leírásnál több év szakmai tapasztalatunk van és ez előnyként van feltüntetve, az elvárásoknak is megfelelünk, akkor indokolt lehet.
  • Magasabb és ezen felül egyéb végzettségek megléte.
  • Karrier szint, amennyiben a korábbi karrier szintet meghaladja a pozíció.

Magabiztosan, de ne arrogánsan adjuk meg a kért fizetési összeget, érveljünk röviden.

Fenti bevett szabályok mellett, bárhogy illik vagy bárhogy nem, azt gondolom, hogy az ember pénzért dolgozik, a szemérmességet nem kellene szabállyá tenni. Amíg valaki azt számolgatja, hogy miként jön ki a fizetéséből a következő fizetésig, addig nem tud teljes motivációval a munkájára fókuszálni. Az igazi elhivatottság és a motiváció ott kezdődik, ahol a pénz nem motiváló tényező és a munkánknak élhetünk, folyamatosan fejlődhetünk. „Pénzről beszélni már az első körben?” – Igen! Mielőbb, hogy ne lopjuk egymás idejét, hogy tudjuk, hogy jobb helyzetről tárgyalunk, mint amiben jelenleg vagyunk és nem a bizonytalanra megyünk oda egy céghez. A „jó a csapat”, „jó a hangulat” nem ellensúlyozza a kevés pénzt, nem fizeti ki a számláimat, nem ad jobb életminőséget.

Egy kis érdekesség: az alábbi bérigény piramis mutatja a tételeket. Többségünk vajon hol tart?

Tiltott kérdések az állásinterjún

Korábbi cikkünkben foglalkoztunk már az állásinterjúval, említettük, hogy mennyire fontos az alapos felkészülés a cégből, pozícióból, a legtipikusabb kérdésekből. Adódhat azonban olyan helyzet az interjú során, ami provokatív, sértő jellege miatt nehéz helyzetbe hoz minket.

Kevesen vagyunk felkészülve arra, hogy a munkáltató mit nem kérdezhet, mire nem vagyunk kötelesek válaszolni.

Az interjú egy fontos alkalom arra, hogy mindkét fél személyesen is megismerkedjen. Az interjúztató azonban csak olyan kérdéseket tehet fel a jelöltnek, amelyek nem provokatívak és közvetlenül a munkához kapcsolódnak, amivel felmérheti, hogy a jelölt el tudja-e látni a munkakört, jól illeszkedik-e a vállalati kultúrához és a csapathoz.

A diszkrimináció tilalma azonban már az álláshirdetés megfogalmazásakor kezdődik. Diszkriminatív az álláshirdetés, ha a pályázó valamely védett tulajdonsága miatt kizáródik annak ellenére, hogy alkalmas lenne az adott munkakör betöltésére (például nem vagy kor, etnikai hovatartozás).

Vannak esetek, amikor az állásinterjún olyan információkat kérnek, amelyek felhasználhatók a pályázók hátrányos megkülönböztetésére. Amennyiben a kérdés a pályázó valamely védett tulajdonságára irányul, a jelölt jogosult megtagadni a választ és érvelhet azzal, hogy diszkrimináció érte. Ha egy cég azért utasít el bennünket, mert megtagadtuk a válaszadást, akkor ez közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül. A munkáltatónak be kell tartania az egyenlő bánásmód követelményét mind az álláshirdetés, mind az interjú során. Azonban van néhány eset, amikor egy védett személyes tulajdonságra vonatkozó kérdés a munka jellege, természete alapján indokolt lehet.

A kérdéskör alaposabb megismeréséhez ajánlott két jogszabály áttanulmányozása:

Munka Törvénykönyve 2012.évi I.tv.

Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló (Ebktv) 2003.évi CXXV.tv.

Íme néhány fontos védett kategória:

      1. Magánélet
      2. Életkor
      3. Szexuális orientáció
      4. Vallás, világnézet
      5. Származás, bőrszín
      6. Családi állapot
      7. Anyaság, tervezett gyermekvállalás
      8. Politikai hovatartozás
      9. Betegség, fogyatékosság
      10. Vagyoni helyzet, jelenlegi kereset
      11. Lakóhely
      12. Tagja vagy-e valamilyen szervezetnek

Fenti kategóriákon belül lévő kérdések olyan kontextusban is elhangozhatnak, amelyek stressz csökkentő, feszültségoldó hatással bírhatnak vagy egyszerűen az interjúztató rutintalanságából fakadnak, ilyenkor határozottan tereljük más irányba a beszélgetést vagy belátásunk szerint legyünk megengedők.

Álláshirdetés feladásához jelentkezz be, vagy ha még nincs vállalati profilod készítsd el pár kattintással.

GOLD Mini csomagajánlatunkat minden gold jelvénnyel rendelkező cég havonta 1x ingyenesen igénybe veheti.
[ részletekért klikk ide ]